Beszélgetőpartnerünk:
Az interjú időpontja: 2008.11.28 |
A színlelt munkaviszonyról
Néhány szó arról, hogy milyen kritériumok alapján határoljuk el a munkaszerződést a színlelt munkaszerződéstől.
Munkaügyi ellenőrzés során az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársai előre meghatározott kritériumok alapján minősítik a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat. Az ilyen ellenőrzésnek több oka is lehet. Ezek közül az egyik, ha a felek színlelt szerződést kötnek. Ugyanis, ha a foglalkoztató munkaszerződés helyett megbízási, vállalkozási szerződést köt a munkavállalóval, akkor így mentesül a közterhek viselése alól. Ez hiába tűnik költségkímélő megoldásnak, jogellenes és az ellenőrzések eredménye bírság lehet.
Ahogy már fentebb is említettük, a jogviszonyok minősítése meghatározott kritériumok alapján történik, amelyek egy irányelvben lettek lefektetve. A teljesség igénye nélkül ilyenek például:
1. A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározása
A megbízási, vállalkozási szerződések általában egy-egy konkrét munkára, megrendelésre szólnak, míg munkaviszony esetén az ellátandó feladat illetve tevékenység a munkakör által meghatározottan, folyamatosan ismétlődik.
2. A személyes munkavégzési kötelezettség
Ez annyit jelent, hogy egy alkalmazott helyettest, alvállalkozót nem vehet igénybe. Nem úgy vállalkozási, megbízási szerződés esetében. Ilyenkor ugyanis a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó alvállalkozót, illetve a megbízott helyettest vegyen igénybe.
3. Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása
Munkaviszony fennállása alatt a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, tehát köteles a munkavállalót a munkaviszony fennállásának tartama alatt munkával ellátni. Ilyen általános kötelezettség egyéb esetben nem áll fenn. Másrészről a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, vagyis köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni. Mindezek vállalkozási, megbízási szerződésnél nem tekinthetők általános kötelezettségnek, hiszen ebben az esetben nem az a lényeg, hogy a vállalkozó, illetve a megbízott a másik fél rendelkezésére álljon, hanem, hogy a megállapodásukban foglalt eredményt létrehozza, szolgáltatást nyújtsa.
4. Alá-fölérendeltségi viszony
Munkaviszonyban jellemző az alá-fölérendeltségi kapcsolat, hiszen a munkavállaló a munkáltató szervezetében végzi feladatait. A munkáltatót egyoldalú irányítási és utasítási jogkör illeti meg. Ezzel szemben megbízási és vállalkozási jogviszony esetében a felek között úgynevezett mellérendeltség érvényesül, amelyben a felek együttműködni kötelesek.
Amennyiben felmerül a kérdés, hogy a vállalkozási, vagy megbízási szerződés nem minősül-e munkaszerződésnek, a fenti ismereteken kívül mindenképpen pontos és részletes vizsgálatra van szükség a kérdés eldöntéséhez.
- - - - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu
|
