Beszélgetőpartnerünk:
Az interjú időpontja: 2008.07.11 |
A lakásbérletről bővebben – I. rész
Hogyan jön létre lakásbérlet?
A lakásbérlet létrejötte szempontjából különbséget kell tenni aszerint, hogy a lakás a Magyar Állam, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában, illetőleg egyéb tulajdonban áll (magánszemélyek, gazdasági társaságok, szövetkezetek, alapítványok, egyházak stb. tulajdona).
A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. Ezt minden esetben írásban kell megkötni. Maga a szerződés szólhat határozott vagy határozatlan időre, vagy éppen valamilyen feltétel bekövetkezéséig.
A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki.
Mi a helyzet, ha több bérlő van?
Bérlő és bérbeadó bárki lehet, és persze mindkét oldalon többen is szerepelhetnek. Ennek jelentősége akkor van, ha a bérlői oldalon szerepelnek többen, mások ugyanis a felelősségi viszonyok bérlőtársi és társbérleti jogviszony esetén.
Vannak bérlőtársak és társbérlők is.
Amikor a lakást több bérlő együttesen bérli, azt bérlőtársaknak nevezzük. Ilyenkor az ő jogaik és kötelezettségeik egyenlők (tipikusan a lakbér fizetése tekintetében), mindenki mindent használhat, és egyetemleges a kötelezettségük a bérbeadó felé. Ez például a lakbér esetében azt jelenti, hogy a bérbeadó a teljes összeget bármelyik bérlőtől követelheti.
Társbérleti jogviszonynál viszont a bérlői oldalon úgy áll több személy, hogy az egyes bérlők a lakás lakószobáit, esetleg helyiségeit kizárólagosan, a többi helyiséget pedig más bérlőkkel közösen használják. A társbérlő önálló bérlő, tehát a bérbeadó minden társbérlővel külön jogviszonyban áll. Egyetemleges felelősség csak a közösen használt helyiségek karbantartása vonatkozásában áll fenn.
Mi lehet albérleti díj?
A bér a dolog használatának az ellenértéke. Nem feltétlenül pénzösszeg, hanem a felek megállapodásától függően más vagyoni értékű szolgáltatás is lehet.
Fontos, hogy megállapodhatnak a felek abban is, hogy a bérleti díjon felül a bérlő fizeti a közös költséget, a lakásbiztosítás díját, valamint a bérlet tartama alatt esetleg felmerülő egyéb (pl. adó) terheket
És most lássuk a felek jogait és kötelezettségeit!
A bérbeadó a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a lakást a bérlő számára. A lakásberendezéseknek mint vezetékek, konvektor, tűzhely, kád, WC, páraelszívó, redőny, konnektorok stb. üzemképesnek kell lenniük. A bérbeadó ezért szavatossággal tartozik, tehát a bérlő követelheti a hiba kijavítását. Persze az is előfordulhat, hogy a felek megállapodnak, hogy a bérlő fogja a lakást berendezésekkel ellátni, de akkor a költségek megtérítését, feltételeket meg kell határozni a szerződésben.
A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról valamint a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, illetve berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. Ha a bérlő írásbeli felszólítására a bérbeadó nem javítja ki ezeket a hibákat, és ezért erre a bérlő kényszerül, meg kell állapodniuk abban, hogy ilyenkor a bérlőt mekkora lakbérmérséklés illeti meg, más esetben pedig igazolt költségeinek egy összegben való megtérítését követelheti. Amennyiben a hibát a bérbeadó nem hajlandó kijavítani, a bérlő nem köteles helyette azt megtenni, és ilyenkor azonnali hatályú felmondásra van joga.
A lakbér megfizetésére a felek megállapodása, vagyis a szerződés az irányadó. Ha ebben megállapodás nem történt, a bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles kifizetni.
A bérlő a lakásba fő szabály szerint más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
A bérlő jogosult a lakás használatára. A használat nem terjed ki - kivéve, ha a felek ebben megállapodnak - a lakás átalakítására és korszerűsítésére. A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően kötelesek használni. Ennek személyes ellenőrzésére a bérbeadónak joga van, persze ezzel a bérlőt szükségtelenül nem háborgathatja. A bérlő ezért a lakásba való bejutást biztosítani köteles.
- - - - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu
|
