Beszélgetőpartnerünk:
Az interjú időpontja: 2007.12.31 |
A cégnév, és a névadás szabályai
Amikor eldöntjük, hogy társaságot alapítunk, legyen szó akár Kft-ről, Bt-ről, vagy bármilyen egyéb cégről, egyik első és ha nem is a legfontosabb de fontos kérdés, hogy milyen nevet is adjunk neki. A név kiválasztása marketing szempontból sem elhanyagolható, valamint ez alapján lehet megkülönböztetni egymástól a cégeket.
A Ptk. szerint a jogi személy nevének különböznie kell a már nyilvántartásba vett jogi személyek nevétől, melyek hasonló működési körben, azonos területen tevékenykednek. A cégkizárólagosság elve a megkülönböztethetőséget szolgálja. A cégtörvény is hasonlóképpen fogalmaz, amikor kimondja, hogy a cég nevének egyértelműen különböznie kell már az országban bejegyzett cég nevétől, illetve ha egy társaság névfoglalással élt ezt is figyelembe kell venni. Azonos nevű cégek közül a névviselés joga a cégbejegyzési kérelmét elsőként benyújtó céget illetve, azt illeti, aki névfoglalással élt.
Sokszor hasznos, ha névfoglalással élünk. Ez akkor lényeges igazán, ha két vagy több cég azonos cégnevet választ. Ebben az esetben azt a „versenyzőt” illeti meg a választott név viselésének joga, amelyik a cégbejegyzési kérelmet hamarabb benyújtotta, kivéve, ha a másik fél már névfoglalással élt, mert ilyenkor ő lesz a jogosult. Névfoglalás esetén a cégbíróság, ha bejegyezhető a cégnyilvántartásba a választott név, a kérelmező részére hatvan napos időtartamra lefoglalja a kiválasztott nevet. Ez alatt az idő alatt más társaság nem jegyezhető be ugyanezen a néven, sőt nem is élhet más ilyenkor már névfoglalással. Ez azonban csupán a már említett hatvan napig tart. Ha ezalatt nem kerül sor a cég bejegyzésére, a név újra bárki számára lefoglalható lesz. Egy esetben meghosszabbodhat ez a határidő pontosan 8 nappal, mégpedig akkor, ha a cégbejegyzési kérelmet elutasítják, de 8 napon belül ismét benyújtják.
A jelenleg hatályos cégtörvény már nem követeli meg, hogy a cégnévben szerepeljen a cég fő tevékenységi köre. Így a cégnévnek a választott cégforma megnevezését valamint legalább az úgynevezett vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó szerepel az első helyen a cégnévben, és elősegíti a cég azonosítását. A vezérszó lehet idegen nyelvű kifejezés, lehet rövidítés vagy akár mozaikszó is. Ezeken kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek, és figyelembe kell venni a magyar helyesírás szabályait is.
Lehet választani olyan nevet is, amelyben a történelem egy-egy kiemelkedő személye szerepel, mint például Széchenyi István. Ennek azonban feltétele, hogy a Magyar Tudományos Akadémia engedélyezze a használatot. Abban az esetben pedig, ha olyan nevet választanánk, amihez másnak jogos érdeke fűződik, a jogosult engedélyét kell beszerezni.
Az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés pedig csak akkor szerepelhet a társaság nevében, ha az állam a társaságban közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, illetve ha a cég tartós állami tulajdon körébe tartozik.
A fent említett szabályok betartásával már nyugodtan választhatunk olyan cégnevet, amely nekünk is és magának a társaságnak is megfelel.
- - - - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu
|
